A Federal Reserve már többször jelezte, hogy meg akarja állítani az áremelkedés ütemét, miközben megőrzi az alacsony munkanélküliséget, szerdán azonban Jerome Powell elnök azt mondta, hogy a jegybank nem tudja garantálni ezt a kimenetelt - írja a Yahoo Finance.
Az MNB keddi meglepő lépése után több elemző is úgy gondolja, hogy ősszel 10 százalék felett tetőzhet a magyar kamatpálya, ezzel hivatalosan is megjelentek az első kétszámjegyű előrejelzések. Az elemzők többsége szerint ugyanakkor csak átmeneti lendületet tud adni a forintnak az alapkamat és az egyhetes betéti ráta összeolvasztása, a kockázatok többsége ezzel nem szűnik meg.
A Federal Reserve döntéshozói kedden további gyors kamatemeléseket ígértek a magas infláció letörése érdekében, de visszautasították a befektetők és közgazdászok körében egyre erősödő félelmeket, hogy a meredeken emelkedő hitelfelvételi költségek komoly gazdasági visszaesést fognak kiváltani.
Az Európai Központi Bank (EKB) mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa az eurózónában az inflációt a központi bank által kitűzött 2 százalékos célra - mondta el Christine Lagarde, az EKB elnöke a portugál Sintra városában zajló EKB-fórumon kedden.
Meglepetésre 185 bázisponttal 7,75%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az vélhetően összeolvadhat az egyhetes irányadó betéti kamattal csütörtökön.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményt kiemelt figyelemmel kísérheti a piac is, a forint árfolyama érzékenyen reagálhat a fejleményekre.
Jelentősen emelkedtek az elemzők kamatvárakozásai egy hónap alatt, az év végére már megjelentek a 9 százalék feletti előrejelzések – derül ki a Portfolio szokásos körkérdéséből. Kedden a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályát is értékelnie kell, ebből a szempontból pedig a kormány különadói és a 400 forintos euróárfolyam további kockázatot jelentenek. Éppen ezért a kamatemelés mértéke is kérdéses lehet, van olyan szakember, aki szerint a gyenge forint miatt vissza kell térnie a 100 bázispontos tempóhoz a jegybanknak.
A dollár idén eddig jelentős felértékelődést mutatott az euróval szemben, a borús gazdasági kilátások és a jegybankok monetáris politikáinak távolodása közelebb hozta a paritáshoz az EURUSD-t. Az ING Bank közgazdászai szerint az euró-dollár árfolyam jövője négy tényezőtől függ, és ezek kimenetele alapján 4 forgatókönyvet állítottak fel. Az egyik nagyon sötét: amennyiben az orosz-ukrán háború, a kínai lezárások és az energiaársokk mély recesszióba taszítja az eurózónát, akkor az EU létjogosultsága is megkérdőjeleződhet jövőre. Szerencsére nem erre látják a legnagyobb esélyt a bank elemzői.
A múlt hetivel megegyező 7,25%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emeli tovább az irányadó rátát. Erre legközelebb a jövő héten kerülhet sor a Monetáris Tanács keddi döntése után.
A vártnál nagyobb mértékben, 125 bázisponttal 7%-ra emelte az irányadó kamatot szerdán a cseh jegybank. A várakozások szerint ez lehetett az utolsó emelés, hiszen búcsúzik a jegybank eddigi vezetése és helyükre pedig olyanok érkeznek, akik már eddig sem értettek egyet a szigorítással.
Az erőteljes béremelések súlyosbítják a központi bankok problémáit a kelet-közép-európai térségben a Reuters elemzése szerint. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy gyorsan emelkednek az árak ezekben az országokban, miközben a munkaerőhiány is egyre nagyobb. Ez erős alkupozícióba hozza a munkavállalókat, az országokat pedig az ár-bér spirálba viszi.
Ma rendkívüli, 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank, ennek kapcsán pedig Virág Barnabás alelnök és Kuti Zsolt ügyvezető igazgató tartott háttérbeszélgetést. A tájékoztatón elhangzott:
- A jegybank június végén emeli az inflációs prognózisát.
- A rendkívüli kamatemelés magasabb kamatpályát jelent.
- Ősszel érhet csúcsra az infláció, és legalább őszig tart a jegybank "kiszámítható és folyamatos" szigorító politikája.
- A jegybank új tenderrel is igyekszik a swap-piacon érvényesíteni a kamatemelést, ezzel is elejét véve a negyedév végi, rendszeresen megjelenő forintgyengülést.
- A tegnap jelentős kamatemelést végrehajtó Fed kamatpolitikája az egyik olyan fontos tényező, amit az MNB figyelembe vesz a döntéseinél.
- A 400-as euró kapcsán Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank döntéseit nem egy gazdasági paraméter napi állapota befolyásolja, de a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért is volt szükség a mai szigorításra.
- Az idén az átlagos GDP-növekedés még elérheti az 5%-ot is, de 2023 "karakteresen más év lehet".
A címben feltett kérdés keletkezésének körülményeiről is mesélek a cikkben, előbb azonban elnézést kérek azért, hogy nem folytattam a „320 az új 310” sorozatomat. Van egy mentségem: mire megírtam volna az újabb cikket, jöhetett volna a következő. A 400-as árfolyam elérésével sokakban merülhet fel a kérdés: szokjunk hozzá ehhez az árfolyamhoz?
Rendkívüli ülést tart szerdán az Európai Központi Bank (EKB) – írja a CNBC. Mindez azért érdekes, mert az eurózóna jegybankja a múlt hét csütörtökön tartotta „rendes” kamatdöntő ülését, azóta viszont jelentős hozamemelkedés volt az európai piacon.
Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.
A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.
Az Európai Központi Bank kiigazítja meglévő eszközeit, vagy szükség esetén újakat vet be annak érdekében, hogy elkerülje az euróövezeti államkötvénypiacokon látott fragmentációt, miközben megkezdi a monetáris politika szigorítását - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön.
Az Európai Központi Bank ma délután ismertetett kamatdöntéséből megtudtuk, hogy júliusban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot az EKB. Ezen túl azt is megerősítette a jegybank, hogy szeptemberben és azután is kamatemelések jönnek, de ezek mértékét majd a beérkező inflációs adatok határozzák meg. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben a középtávú inflációs kilátások nem mérséklődnek, akkor szeptemberben növelhetik a kamatemelés mértékét, szeptember után - a beérkező adatok fényében - pedig még tovább fokozott kamatemelési tempó jöhet.
A jegybank ezen kívül ismertette az inflációs és növekedési előrejelzéseit - egyikben sem volt köszönet.
51,7 milliárd forintos veszteséget ért el 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely ezt megelőzően 2012-ben volt utoljára veszteséges – derül ki a jegybank éves jelentéséből. A veszteség önmagában nem meglepetés, hiszen számítani lehetett arra, hogy a kamatemelésekkel párhuzamosan romlik majd az eredmény, sőt a nagyságrend is tudható volt, hiszen az MNB szakértője korábban a Portfolionak adott interjúban már elárulta, hogy 50-60 milliárdos lehetett a mínusz. A magasabb kamatok miatt a veszteség idén várhatóan csak tovább hízik majd, illetve hosszabb távon is fennmaradhat.
A múlt hetivel megegyező, 6,75%-os kamaton hirdette meg csütörtöki egyhetes betéti tenderét az MNB. A lépés nem meglepő, hiszen eddig is havonta egyszer változott csak az irányadó kamat, az pedig a múlt héten megtörtént az újabb 30 bázispontos emeléssel. A havi kamatdöntés gyakorlatát tehát sem a tegnapi nagyon magas inflációs adat, sem a forint újabb gyengülési hulláma nem írta felül.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
